Debrecen több mint 203 000 lakosú megyei jogú város, Magyarország második legnagyobb városa, a keleti országrész tudományos és kulturális központja, fesztiválváros. A közlekedést tekintve, a fővárosból vasúton a legkényelmesebben InterCity vonattal közelíthető meg a város, közúton az M3-as autópályán, míg légi úton a Debreceni Repülőtérre érkezhetnek vendégeink belföldről és külföldről is egyaránt. Debrecent napjainkban dinamikus fejlődés, megújuló városkép jellemzi. A belvárosban sétálóövezetté alakított főtér lenyűgözi a látogatókat, hangulatos teraszaival, és Európa legnagyobb kerámia szökőkútjával mediterrán hangulatot áraszt.
Debrecen történelme folyamán két alkalommal - 1849-ben és 1945-ben - volt az ország fővárosa, főterén, a Kossuth téren áll Debrecen jelképe a Református Nagytemplom, ahol 1849. április 14-én Kossuth Lajos felolvasta a Függetlenségi Nyilatkozatot.
A Nagytemplom mögött található Református Kollégiumban a magyar kultúra legkiválóbbjai tanultak, többek között Arany János, Csokonai Vitéz Mihály, Kölcsey Ferenc és Móricz Zsigmond. Az intézményben működik Református Teológiai Akadémia, Református Gimnázium, Nagykönyvtár, Református Levéltár és az Iskolatörténeti és Egyházművészeti Múzeum.
A kollégium szomszédságában van a város legrégebbi tere, a megújult Déri tér, mely csendes csobogóival, kényelmes padjaival a város egyik meghitt zugává vált. 1926-28 között épült a Déri Múzeum, Budapest után itt található Magyarország leggazdagabb kulturális-történelmi gyűjteménye. A múzeum legnagyobb vonzereje, az ismét együtt látható, világhírű Munkácsy-trilógia: az Ecce homo, a Krisztus Pilátus előtt és a Golgota. A Debreceni Irodalmi Múzeum a város gazdag irodalmi hagyományait gyűjti, közel ötvenezer tárgyat, iratot és műalkotást láthatunk Csokonai Vitéz Mihály korától napjainkig, de jelentős gyűjteménnyel rendelkezik a Holló László Emlékmúzeum és a Medgyessy Ferenc Emlékmúzeum is. A népművészet iránt érdeklődők a Tímárházban a hagyományok mellett a kortárs alkotók munkásságával is megismerkedhetnek. A műhelysoron bekukkanthattunk a szűrrátétes, a viseletvarró, a hímző, a fazekas, a kékfestő mesterek "kulisszatitkaiba" és megnézhetjük, hogy milyen is a csipkeverés mestersége, sőt akár ki is lehet próbálni az elkészítésüket. A város legszebb részén, a Nagyerdőn található az 1912-ben alapított Debreceni Egyetem több mint 20 000 hallgatóval, továbbá itt működik az ország második nemzeti könyvtára. A neobarokk épület "dísze" a város legegységesebb, francia stílusban tervezett, monumentális parkja, közepén gyönyörű szökőkúttal.
Debrecenben, egész évben színvonalas szórakozási lehetőséget nyújtanak a különböző események, fesztiválok és koncertek, szinte szünet nélkül zajlik a cívisvárosban az élet. Évente több százezren látogatnak hozzánk, például a Virágkarneválra, a Nemzetközi Katonazenekari Fesztiválra, a Debreceni Jazz Napokra, a Költészeti Fesztiválra, a Tavaszi - és Őszi Fesztiválra, Debreceni Ízes Napokra és a Bartók Béla Nemzetközi Kórusversenyre, hogy csak néhányat említsünk.
Európai viszonylatban is ritkaság, hogy erdő legyen szerves része egy városnak. Hazánk legelső védett természeti területe az 1082 hektáron elterülő debreceni Nagyerdő, amelyet a természetvédelmi törzskönyvbe 1937. október 17-én elsőként iktattak be. Területén található az Aquaticum Gyógy- és Fürdőközpont a 2003-ban átadott új fedett Mediterrán Élményfürdővel, a Vidámpark, az Állatkert, a Debreceni Sportcentrum, és több hangulatos étterem is várja a vendégeket. A Nagyerdő közelében épült multifunkcionális Főnix csarnokban (2002) egymást érik a hazai és nemzetközi sportesemények, új jégcsarnokkal is büszkélkedhet a város, valamint a több mint 1100 fő befogadására alkalmas Konferencia Központ átadása 2006-ra várható.
A város megújulása tovább folytatódik, újjávarázsolt épületek, modern bevásárlóközpontok teszik Debrecent kellemes vidéki nagyvárossá.

Forrás: www.iranymagyarorszag.hu